Néhány alapvető tudnivaló a könyvtárak használati szabályzatáról
Az 1997. évi
CXL. törvény 58. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a dokumentumok, illetőleg
mások könyvtárhasználati jogának védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes
feltételeit a használati szabályzat állapítja meg.
A hivatkozott törvény 68. § a) pontja szerint a könyvtár
használati szabályzatát a fenntartó „határozza meg”. Tehát az ott rögzített
könyvtárhasználati, kölcsönzési feltételeket nem a könyvtár, hanem annak
fenntartója állapítja meg. Jogilag tehát tisztán úgy áll a helyzet, mintha a
könyvtár azt mondaná: „fenntartó, kérem a használati szabályzatomat!” Az pedig
azt megalkotná. De a világ nem így működik, ahogy a törvényeket sem az
országgyűlési képviselők találják ki, hanem a háttérben mások komoly szakmai
munkával kidolgozzák a törvényjavaslatot. Így a könyvtár is benyújtja a
használati szabályzatának tervezetét a fenntartónak, aki azt, mint „általa
meghatározottat” kibocsátja. A dolognak tehát úgy kellene kinézni, hogy a
használati szabályzat így kezdődik: XY Önkormányzat (stb.) az YZ könyvtár
használatának szabályait a következők szerint állapítom meg: "..." Ezzel szemben
a gyakorlat sokszor az, hogy a szabályzatot elkészíti a könyvtár, az igazgató
aláírja (helytelenül, mert nem ő a kibocsátó, ő csak a tervezetet készítette).
Jobb esetben benyújtja a fenntartónak, aki jóváhagyja. Holott a jóváhagyás és a
meghatározás nem szinonimái egymásnak.
Persze át lehet esni a ló másik oldalára is, pl. az Interneten láttam olyan megyei könyvtári szmsz-t, amelyet a fenntartó rendeleti formában alkotott meg, ami kodifikációs hibának is tekinthető. Pedig az szmsz-t a fenntartó „csak” jóváhagyja, nem kiadja. Hogy a lúd kövér legyen: a használati szabályzat az szmsz része. Így a helyzet az, hogy először a használati szabályzatot kell a fenntartó elé terjeszteni, hogy az azt, mint határozatát kiadja. Ezt követően a használati szabályzatot is magában foglaló szmsz-t kell a fenntartó elé terjeszteni jóváhagyás céljából.
A használati szabályzat jelentősége abban áll, hogy a könyvtárhasználat feltételeit megállapító jogszabályi rendelkezések mellett, helyileg, speciális szabályokat állapíthat meg (pl. beiratkozási díj, késedelmi kötbér, kölcsönözhető dokumentumok száma, viselkedési szabályok, stb.), és ezek együttesen adják a könyvtárhasználat feltételeit, azaz az adott könyvtár és az adott olvasó között létrejött szerződés tartalmát, amit általános szerződési feltételeknek nevezünk. Ugyanis arról van szó, hogy az olvasó a beiratkozáskor (vagy regisztrációkor) aláír egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a könyvtárhasználat feltételeit (szabályait) ismeri és elfogadja.
Az 1997. évi CXL. törvény 57. § (3) bekezdése értelmében a könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani. Ugyanezen § (4) bekezdése szerint „a könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.” Az 58. § (1) bekezdése értelmében a könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell hozni. A szabályzatban célszerű tehát arra is kitérni, milyen módon hozzák azt nyilvánosságra (pl. weblap), ill. mi az eljárási módja az olvasói javaslatok kezelésének.
A 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében a fenntartó által biztosított kedvezményeket a használati szabályzatban kell meghatározni, ugyanúgy ahogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozók könyvtári kölcsönzésének feltételeit is. (2003. január 31.) HSD