Gyakran tesznek fel olyan kérdéseket a kedves kollégák, hogy közgyűjteményi, közművelődési területen ezzel vagy azzal a végzettséggel milyen fizetési osztályba kell sorolni valakit?
Nos, ez elsősorban attól függ, hogy az illetőnek mi a kinevezési okmányában feltüntetett munkaköre. Nyilvánvaló, hogy a besorolás alapja az adott munkakörre előírt iskolai végzettség, vagy végzettségek. Ha tehát egy takarítót veszünk fel egy könyvtárba, közalkalmazotti munkakörbe, akkor őt a "kisegítő alkalmazott" munkakörbe soroljuk be. A 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a közgyűjteményi, közművelődési munkaköröket. Ezek között, "egyéb közalkalmazotti munkakörök" alcím alatt találjuk meg egyebek mellett a kisegítő alkalmazottat is, akinek (legyen ad absurdum akár az elérhető legmagasabb iskolai végzettsége, tudományos fokozata, stb.) "A"-tól "D"-ig terjedhet a fizetési osztályba sorolási lehetősége.
Ennél komplikáltabb a helyzet a szakmai munkaköröknél. Ha pl. valaki "főkönyvtáros" munkakörbe kerül, előtte tisztázni kell, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi feltételek fennállnak-e? Ebben a 2/1993. (I.30.) MKM rendelet (továbbiakban Képesítési rendelet) melléklete nyújt segítséget. Ha az ott említett képesítési követelményeknek az érintett közalkalmazott megfelel, továbbá rendelkezik 6 év könyvtári gyakorlattal, akkor - a munkáltató döntése alapján - ezen munkakört elláthatja. A hivatkozott Kormányrendelet és a Képesítési rendelet szabályozása szerint, a Képesítési rendelet mellékletében írt végzettségi, ill. tudományos kvalifikációjától függően, két lehetőség van: "I" vagy "J" fizetési osztályba sorolható.
"Könyvtáros" munkakörben
ugyanez a személy, ugyanezen végzettségekkel, "F"-től "H"-ig
terjedő fizetési osztályokba sorolható be.
A "tudományos kutató" munkakört ellátó "H"-tól "J"-ig
sorolható be azzal, hogy tudományos munkakör a 150/1992. (XI.20.) Korm.
rendelet 2. sz. melléklete értelmében csak az OSZK-ban, országos feladatkörű
szakkönyvtárban, egyetem-főiskolai és megyei könyvtárban létesíthető,
és abba akkor sorolható a Képesítési rendeletben erre a munkakörre előírt
végzettséggel rendelkező dolgozó, ha a könyvtári és információs tevékenység,
vagy az intézmény szakterületéhez kapcsolódó valamely terület elméletével,
történetével, alkotó fejlesztésével foglalkozik - legalább munkaideje
fele részében.
A fenti gyakorlati példák mutatják, hogy a fizetési osztályba sorolás kérdésénél egyszerre kell figyelemmel lenni a betöltött (betöltendő) munkakörre, valamint a végzettségi helyzetre. A kiindulási pont pedig az adott munkakör. Folyamatában valahogy így:
1) Milyen munkakörről van szó?
2) Az adott munkakörhöz a Képesítési rendeletben előírt végzettséggel
rendelkezik-e a közalkalmazott?
3) Ha a 2) pontra a válasz pozitív, akkor: az adott végzettséggel, kvalifikációval
az adott munkakörön belül (figyelemmel a Kormányrendelet és a Képesítési
rendelet útmutatására) milyen fizetési osztályba sorolható az érintett?
Tehát az ügy kimenetelét a munkakör
determinálja, azaz a munkáltató ilyen irányú döntése, akarata.
A "munkaköri alkalmasság" alapvető feltétele a Képesítési
rendeletben az adott munkakörre előírt végzettség megléte.
A végzettség szintje, minősége, tudományos fokozat, egyéb feltétel pedig
az adott munkakörön belül mutatja meg, milyen fizetési osztályba
sorolandó a közalkalmazott. (2003. május 28.)
(HSD)