A követelés az adott esetben az esedékessé válástól számított
5 év elteltével évül el. Az elévülést azonban - egyebek mellett - a követelés
teljesítésére való felszólítás, vagy annak bírói úton való érvényesítése
megszakítja, így az a bírósági eljárás jogerős befejeztével újra kezdődik.
(Ptk. 324-327. szakaszok)
Ez esetünkben azt jelenti, hogy az öt éves elévülési idő a kölcsönzési
határidő lejártától számítódik, de ezt a jogerős fizetési meghagyás
megszakítja, és a jogerőre emelkedés napjától újra kezdődik az öt év.
Az elévülést a teljesítési felszólítás is megszakítja, tehát ha nem is
megy az ügy bíróságra, az utolsó igazolt (tértivevényes) felszólító kézbesítésétől
számít az öt ev.
A végrehajtási eljárás az 1994. évi
LIII. tv. (Vht.) 57. szakasza értelmében
a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog esetünkben
szinten a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől ketyeg, azt azonban megszakítja
bármely végrehajtási cselekmény. Magyarán, amíg a végrehajtás
folyamatban van, az utolsó ezzel kapcsolatos jogi aktustól újra ketyeg az öt
ev.
Az elévülés tehát így működik időrendben:
Lejárt + 5 év, vagy
Teljesítési felszólítás + 5 év vagy
Jogerős fizetési meghagyás + 5 év.
Megjegyzem, hogy az elévülést a kötelezetti adósság-elismerés, valamint a
követelés megegyezéssel való módosítása (ide értve az egyezségkötést
is) is megszakítja, ezek azonban a könyvtári gyakorlatban nem igazán
fordulnak elő. A követelés bírói úton való érvényesítése is megszakítja
az elévülést.
A végrehajtási jog a jogerős fizetési meghagyással nyílik meg. Ebben az
esetben:
Jogerős fizetési meghagyás + 5 év
Utolsó végrehajtási cselekmény + 5 év
Megjegyzem, hogy az elévülés jogi természeténél érdemes egy pillanatra
elidőznünk. Az ugyanis nem az anyagi jogot (esetünkben jogomat a dolgomhoz)
szünteti meg, hanem az állami kikényszeríthetőséget. Ez azt
jelenti, hogy elévülés után is megmarad a követelésem jogalapja, de annak
érvényesítéséhez az államtól (bíróságtól) már nem kérhetek segítséget.
Ennek abban áll a jelentősége esetünkben, hogyha az olvasó elévülési idő
után megjelenik, mi továbbra is kérhetjük tőle a dokumentumok árát, mert
erre megmarad a jogalapunk, csak már nem rendelkezünk a kikényszeríthetőség
lehetőségével. Ez persze hipotetikus dolog, mert nem életszerű ilyen
hosszan nyilvántartani az efféle követeléseket. (2003. május 15.)
(HSD)