A vezetői jogviszony létesítése
a könyvtárakban
(A Könyvtári Levelező/lap 2002/II. számában megjelent írás átdolgozott
változata)
A könyvtárak általában költségvetési intézményként működnek. Vezetőiknek jogi helyzetét, azaz a vezető beosztás keletkezését, megszűnését, az abból folyó kötelezettségeket és jogokat elsősorban a közgyűjtemények dolgozóira vonatkozó közalkalmazotti jogszabályok határozzák meg. A könyvtári vezetők körét a jogszabály alapján a következők szerint csoportosíthatjuk:
1. magasabb vezetők és
2. vezetők.
A vezetők között kiemelt helyet foglal el az önálló intézményvezető (főigazgató, igazgató). Ő a könyvtári területen tipikusan magasabb vezető, és a fenntartó döntése alapján nyeri el beosztását, míg az egyéb magasabb vezetők (pl. főigazgató-helyettes) az intézményvezető döntése alapján, a fenntartó jóváhagyásával. Azon intézményvezető, aki esetleg nem minősül magasabb vezetőnek (pl. városi levéltár igazgatója), szintén pályázati eljárás keretében kerül kinevezésre. Különleges helyet foglal el a szervezetben a gazdasági vezető, akit az igazgatóval együtt fokozott felelősség terhel a gazdálkodási szabályok betartásáért.
Az 1992: XXXIII. tv. (Kjt.) 23. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A Kjt. 23. § (2) bekezdése értelmében a magasabb vezetői és vezetői beosztások körét, valamint a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezetői megbízásra pályázatot kell kiírni. A (3) bekezdés arról ír, hogy a megbízás határozatlan időre szól, de a miniszter határozott időre szóló megbízást is előírhat. A könyvtárak esetében a magasabb vezetőket illetően a határozott időre történő megbízás mellett döntött a jogalkotó. A Kjt. fenti rendelkezéseit a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm.) pontosítja. Ennek 3. sz. melléklete sorolja fel a könyvtári vezető beosztásokat, mégpedig a “Közgyűjtemény, közművelődés” címszó alatt, és emellett meghatározza a vezetői pótlékok mértékét. Első része a “magasabb vezetők”, második része a “vezetők” felsorolását tartalmazza.
A gazdasági vezető a szervezeti formától függően lehet magasabb vezető vagy vezető – eltérő pótlékkal attól függően, hogy magasabb vezető vagy egyéb vezető helyetteseként működik-e. Itt értelmezési gondot jelent az, hogy a gazdasági vezetőt általában nem tekintik, illetve címezik igazgatóhelyettesnek, ugyanakkor a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban Ámr.) 18. § (3) bekezdése szerint a gazdasági vezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.
A magasabb vezetők és vezetők között a leglényegesebb különbség, hogy a magasabb vezetői (és intézményvezetői) megbízás határozott időre szól, és pályázat útján lehet elnyerni. Ezzel szemben az egyéb vezetői megbízás a munkáltató külön eljáráshoz nem kötött döntésén alapul, és határozatlan időre szól.
Nyilvánvaló, hogy intézményenként akár több magasabb vezető is működhet, ám közöttük van egy kiemelt személy, aki az egyszemélyi vezető, a munkáltatói jogkör gyakorlója, az intézményvezető (igazgató, főigazgató). Az ő vezetői megbízása a legmeghatározóbb egy intézmény életében, ugyanis ez egy korábbi szakmai koncepció változását, vezetői stílusváltást is jelenthet, és így megbízatása a teljes intézményi szakembergárdát, sőt adott esetben az egész szakmát érintheti. Az összes többi magasabb vezető és vezető felett munkáltatói jogkört gyakorol, a magasabb vezetők megbízásához, illetve a megbízás visszavonásához azonban fenntartói egyetértés szükséges.
A Korm. 6. § (1–4) bekezdései az összeférhetetlenség eseteit állapítják meg. Ezek valamennyi vezetőre vonatkoznak, és a vezetői megbízatás akadályát képezik. Lényegében arról van szó, hogy nem kaphat vezető megbízást az, aki, illetve akinek közeli hozzátartozója vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként azonos, illetve hasonló tevékenységet végez, mint az intézmény. Az sem, akinek közeli hozzátartozója egy másik olyan intézmény vezetője, amely azonos vagy hasonló tevékenységet folytat, emellett a két intézmény gazdasági kapcsolatban áll. Lényegében ez a két esetkör egyfelől a piacgazdaság, másfelől a “másik” intézmény vonatkozásában próbálja kiküszöbölni az esetleges visszaéléseket, személyi összefonódásokat. Egy harmadik szabály pedig azt igyekszik kizárni, hogy a vezető közeli hozzátartozójával kerüljön irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba. Ez alól azonban a munkáltató, indokolt esetben, felmentést adhat. A “közeli hozzátartozó” egyébként jogi fogalom, azt az Mt. 139. § (2) bekezdése határozza meg, amely szerint a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs tartozik ide. (A Csjt. 34. § (1) bek. szerint egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik, tehát a “lemenők” és a “felmenők” között.)
A magasabb vezetői megbízás feltételeit a Korm. 6. § (7–8) bekezdései határozzák meg. Ezek egyrészt képesítési követelmények: szakirányú egyetemi végzettség, vagy nem szakirányú egyetemi végzettség és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsga, illetőleg főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettség. További feltétel legalább ötéves szakmai gyakorlat. Főiskolai könyvtárosi képesítéssel rendelkező közalkalmazott esetén a munkáltató tíz év szakmai gyakorlati időt is kiköthet. Emellett a jogszabály kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenységet kíván meg a megbízatás elnyeréséhez.
A vezetői megbízatáshoz a Korm. 6. § (9) bek. értelmében szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, vagy nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával és legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni. A Korm. 6. § (15) bek. szakmai gyakorlati időnek tekinti a szakirányú felsőfokú végzettségnek megfelelő munkakörben, valamint az intézmény alaptevékenységének megfelelő munkakörben korábban eltöltött valamennyi jogviszonyt.
A végzettségre és a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezések objektív feltételek, ezen esetekben mérlegelésnek nincs helye. A “kiemelkedő szakmai és tudományos” tevékenység csak a magasabb vezetőkkel szemben feltétel, és szubjektív, azaz mérlegelendő körülmény, ami annál is inkább indokolt, hiszen az intézmények sem egyformák, más szakmai múlt követelhető meg egy kisvárosi könyvtár igazgatójától, és más egy országos intézmény főigazgatójától.
A Korm. 22. § (1) bekezdés g) pontja határozza meg, hogy a rendelet alkalmazásában mi tekinthető szakirányú felsőfokú végzettségnek. Ezek: felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő oklevél vagy a jogász, illetve a közgazdász szakképzettséget tanúsító oklevél.
A magasabb vezetői megbízatás a pályázat elnyerését követően legfeljebb öt év határozott időre szól. (A “legfeljebb” megszorítást a múlt évi, nevezetesen a 112/2001. (VI. 26.) Korm. rendelet iktatta be. Azt megelőzően a szabályozás határozottan öt évről rendelkezett. A módosítás lehetőséget nyújt a munkáltatói jogkör gyakorlójának arra, hogy tetszés szerint ennél rövidebb időre adjon magasabb vezetői megbízást.) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles a Kulturális Közlönyben közzétenni. A pályázati felhívás tartalmáról a Korm. 7. § (5) bekezdés rendelkezik. E szerint annak tartalmaznia kell a vezetői megbízás feltételeit, a juttatásokat, a megbízás kezdő időpontját, a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, ez utóbbi 30 napnál nem lehet rövidebb. A pályáztatónak biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, az intézményt megismerhessék. A pályázatot a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kell elbírálni.
Nyilvánvaló, hogy a pályázati eljárás kezdő időpontját körültekintően kell megállapítani, lehetőleg úgy kell számolni a Kulturális Közlöny átfutási idejével és az azt követő 30 napos várakozási idővel, hogy az új magasabb vezető személyéről még az előző megbízatási idejének lejárta előtt dönteni lehessen, a bizonytalan átmeneti helyzetet megelőzve.
A pályázati kiírással kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Mt. 80. § (1) bekezdés értelmében csak olyan pályázó kaphat magasabb vezetői megbízást, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati kiírás valamennyi feltételének megfelelt.
Mivel a közalkalmazotti kinevezés és a vezetői megbízás a látszat ellenére két különálló jogi helyzet, ezért külső pályázó esetén ez egyúttal az illető intézményben főkönyvtáros, könyvtáros munkakörű közalkalmazotti álláshely betöltését is jelentheti, határozott idejű vezetői megbízással, míg belső (azaz már intézményi közalkalmazott) pályázó esetén csak vezetői megbízatás elnyerését.
Míg az intézményvezetői pályázat sorsa a fenntartó kezében van, az egyéb magasabb vezetők esetében a pályáztatást a főigazgató, igazgató bonyolítja. Ez utóbbi esetben a döntési mozgásteret az intézményben betölthető üres álláshely megléte is befolyásolhatja, melynek hiányában csak “belülről” válogathat.
A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság véleményezi. Ennek két tagját nevesíti a Korm., a Közalkalmazotti Tanács és a reprezentatív szakszervezet által delegált tagokat. A szakmai bizottság összetételét és létszámát egyebekben a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A szakmai bizottság (“kuratórium”) természetesen nem dönt, hanem véleményez. Az intézményvezetői, magasabb vezetői megbízatást a munkáltatói jogkör gyakorlója adja, a vélemény figyelembevételével. Ahhoz lényegében nincs kötve, de gyakorlatilag ezt azt “eredményt” is befolyásolni képes valamelyest a szakmai bizottság összetételének meghatározásával.
Lényeges momentum, hogy amennyiben nem a fenntartó a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz nem intézményvezetői megbízásról van szó – főosztályvezető kivételével –, a magasabb vezetői megbízatás érvényességéhez a fenntartó egyetértése is szükséges. Példával illusztrálva, míg a megyei könyvtárak igazgatóit pályázat alapján a megyei önkormányzat közgyűlése választja meg, addig a szintén magasabb vezető igazgatóhelyettes személyéről, szintén pályázat alapján, a könyvtár igazgatója dönt, ám az igazgatóhelyettesi határozott idejű vezetői megbízatást csak azt követően hozhatja létre, hogy a megyei közgyűlés az egyetértési jogát gyakorolta, és elfogadta az igazgatói döntést. Ennek hiányában a sikertelen pályázat következményei szerint kell eljárni, azaz a procedúrát meg kell ismételni.
A vezetők esetében egyszerűbb a helyzet. Megbízásuk nincs különleges eljáráshoz kötve, és határozatlan időre szól. A megbízást a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz az intézményvezető adja. Ez is kétoldalú dolog, a megbízást el kell fogadni, hogy érvényes legyen, akarata ellenére tehát nem lehet valakit vezetői beosztással megbízni. A vezetői megbízást – a magasabb vezetőéhez hasonlóan – írásba kell foglalni. Mindehhez a vezető beosztásra előírt, korábbiakban ismertetett szakmai követelmények megléte szükséges.
A gazdasági vezető megbízási és képesítési feltételeit tekintve különleges helyzetben van. A Korm. 6. § (14) bekezdése értelmében a Korm. képesítési előírásai rá nem terjednek ki. Az Ámr. 18. § (1) bekezdése szerint központi költségvetési szervek (pl. a Kormány, annak kijelölt tagja, a minisztérium, a költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű egyéb szerv felügyelete alatt működő költségvetési szerv) gazdasági vezetőjét a költségvetési szerv vezetőjének (pl. egy ide sorolható országos szakkönyvtár főigazgatójának) javaslatára a felügyeleti szerv vezetője (pl. miniszter) bízza meg határozatlan időre, illetve menti fel. Egyebekben a költségvetési szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat. Helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél a gazdasági vezetőt a költségvetési szerv vezetője bízza meg. (Pl. megyei, városi könyvtár igazgatója). 2000. január 1-jétől az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetőjének szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel kell rendelkeznie.
E rendelkezés tehát meghatározza a gazdasági vezetők képesítési követelményeit, ennek megfelelően ez a megbízatás csak ilyen végzettséggel tölthető be. Így a munkáltatók, ha jogszerűen akarnak eljárni, határidővel kötelezik a gazdasági vezetőjüket az előírt képzettség megszerzésére, és ennek megfelelően állniuk kell a képzés teljes költségét, mégpedig az Mt. 111. § b) pontja alapján tanulmányi szerződés mellőzésével. (Lásd ehhez még a BH 2000. 268. jogesetet.)
Azonban a Korm. 16. § (1) bekezdés 4. francia bekezdése szerint a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesíthető az a gazdasági magasabb vezető, vezető beosztást betöltő közalkalmazott, aki középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú államháztartási vagy mérlegképes könyvelői tanfolyami végzettséggel rendelkezik, és legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett. Ennek a rendelkezésnek mindössze az a szépséghibája, hogy régebbi, mint a fenti képesítési követelményt előíró rendelkezés, ugyanakkor tekintettel arra, hogy nem helyezték hatályon kívül: alkalmazható.
Dr. Horváth Sándor Domonkos